Riccia gyep

A Riccia, alias úszó májmoha nem a legideálisabb gyepnövény, sok vele a macera és a probléma lehetőség. Ennek ellenére belevágtam, a sok nyűggel együtt is összességében pozitív tapasztalataim vannak ezzel a növénnyel. Abszolúte előnye, hogy low-tech körülmények között is tömött, világos zöld és alacsony gyepet lehet belőle nevelni. Ezeket a kritériumokat egyetlen másik alacsony igényű növény sem teljesíti. (Fényigényes a többi mohához képest.) Az egyik fő hátránya, hogy a gyep elkészítése rengeteg meló, mivel ez egy alapvetően úszó növény. A másik, hogy rettenetesen gyorsan nő, akár heti rendszerességű nyírást is igényelhet. Ez egyben magába foglalja azt az előnyt is, hogy a gyep hamar esztétikus formába jön. Ha a nyírást elhanyagolják, akkor az alja elkezd elhalni, és el fogja engedni a rácsot. Sok akvakertész utálja, mert nyírás után nehéz összeszedni az összes kis darabkát, és szinte bárhol növekedésnek indulnak. Ezért ajánlott nyírás előtt kikapcsolni a szűrőt, akkor a nagy része szépen felúszik a felszínre.
Az elkészítéséhez egy hajlékony műanyag rácsot használtam. Eredetét tekintve retro szúnyogháló, amit vidéki gagyiboltokban lehet beszerezni. Mivel egy szabálytalan alakú helyre képzeltem el a gyepet, ezért tenyérnyi, formára vágott darabokból raktam össze. Na ezt senkinek se ajánlom, érdemesebb valahogy kitalálni a pontos formát és egybe megcsinálni az egészet. A lesúlyozásához kerámiahengereket használtam, damillal varrtam a rács aljára. A nagyobb daraboknál jól működik, szépen felfekszik a helyére. Az egészet vékony horgászdamillal rögzítettem. A Ricciát nagy öltésekkel varrtam a tetejére. Nagyobb daraboknál gyorsabb és hatékonyabb megoldás, ha a tetejére egy vékony, átlátszó(modern, barkácsboltban kapható típus) szúnyoghálót teszünk, és a két háló közé varrjuk be a Ricciát.



A képen különböző időben készített darabok láthatóak, a legidősebb egy hetes, a hátsó éppen akkor készült el.
Az elkészítéséhez egy hajlékony műanyag rácsot használtam. Eredetét tekintve retro szúnyogháló, amit vidéki gagyiboltokban lehet beszerezni. Mivel egy szabálytalan alakú helyre képzeltem el a gyepet, ezért tenyérnyi, formára vágott darabokból raktam össze. Na ezt senkinek se ajánlom, érdemesebb valahogy kitalálni a pontos formát és egybe megcsinálni az egészet. A lesúlyozásához kerámiahengereket használtam, damillal varrtam a rács aljára. A nagyobb daraboknál jól működik, szépen felfekszik a helyére. Az egészet vékony horgászdamillal rögzítettem. A Ricciát nagy öltésekkel varrtam a tetejére. Nagyobb daraboknál gyorsabb és hatékonyabb megoldás, ha a tetejére egy vékony, átlátszó(modern, barkácsboltban kapható típus) szúnyoghálót teszünk, és a két háló közé varrjuk be a Ricciát.



A képen különböző időben készített darabok láthatóak, a legidősebb egy hetes, a hátsó éppen akkor készült el.