Theodoxus - bödöncsiga fajok

[villosa]

Sokunknál több a hőmérséklet. Kibírnak magasabbat is? Nálad mi volt a max?

[Moszat]

Az ismerősömnél tetőtérben van az akvárium,ahol nyáron meg lehet halni. Sosem mértem, de az biztos hogy az átlag trópusi akváriumnál melegebb is volt az a víz, hónapokig. És nem volt pusztulás. Az átlagos 24-25 fokot ezek alapján bírják, de ez már fölötte van a természetes élőhelyük hőmérsékletének. A Duna azért nem melegszik fel ennyire még kánikulában sem.

[Lumachetta]

Egy bödöncsiga házának a színe (az akváriumban is) a víz összetételétöl és az ionok mennyiségétöl is függ. Mint Ca, Mg de a vöröses színeknél, azt hiszem még nagyon kevés mennyiségü fémionok is egy szerepet játszodhatnak. Na meg persze a faj színétöl és egyebektöl is.

A Theodoxis fluviatilis nehezebben él a lágy vízekben de az ok amiért sokszor kipusztulnak az akváriumokból (ahol nem méreg, vagy nitrit vagy sok réz stb. ölte meg öket) nem ez, hanem az, hogy nem találnak elég élelmet. Feltételezem, hogy elsösorban a barna alga, Diatom, ilyenkor kevés. Nálam sajnos lassan kipusztultak ezek a csigák.

Gyönyörü, ügyes állatkák! Ezek valóban nem szaporodnak tulságosan el az akváriumokban! Moszat, a beszámolód igazán nagyszerü! Nagyon köszönöm a videót is! De két kérdés(csoportom) lenne:
1. A Horváth-írásba belenéztem. Ezt az írást is ismerem (a linkjeimet, kell keresni, ha érdekelnek):
landesmuseum.at/pdf_frei_remote/ANNA_103B_0231-0241.pdf
De valaki valamit össze kellett keverjen vagy megtévesztette öket a rajzolat, különbözöen alakulhat vagy valami ... A dunai bödöncsiga eltünésének nem kell feltétlenül ez a kiscsiga az oka legyen. Más ok is lehet. A folyami bödöncsiga nem egzotikus, nem rajong a melegvízért. Söt már nem emlékszem melyikben, de egy évszakban azt hiszem összel vagy télen nem ist tojik sürün. Üzletben felkínálva mind akváriumi faj, ezt a csigát még nem láttam. Nagyon kevesen tartják öket akváriumban. Nem hiszem, hogy valaki azok közül állítja, hogy szuper könnyedén szaporítható. Szóval én inkább más írásoknak hiszek. Amióta bödöncsigákról írnak (Közép)Európában, kb. 1800-as évekböl (nézd pl. Edouard Claparède) amikor még "Neritina fluviatilis"nek nevezték öket, ez a csiga már itt, a kontinentális Európában, lakott. Aprók, nem olyan fontosak és sokan nem nem kutatták/kutatják öket becsületesen (például nem tartották váltivarúaknak öket). Sokan állítják és hiszen, hogy valamennyi sót kibírnak (minden Neritina szereti a sós vízet is), de ezek mégis szárazföldi csigák kell legyenek. Nézd például itt:
publication.nhmus.hu/pdf/.../Annals_HNHM_1906_Vol_4_201.pdf
A legjobban hiszek a Gießen-i Egyetem eredményének, mert azok 2007-ben genétikai próbákkal is kimutatták, hogy a fekete tengeri faj, a Theodoxus euxinus egy küllönálló faj. (World Congress of Malacology Antwerp, Belgium 15-20 July 2007, .pdf fájl 203. oldal) Végsö fokon mindegy. Édes, szorgalmas csigácskák! Te ismered öket, mi a te saját véleményed ezekhez, Moszat?
2. Mennyi idöt él egy Teodoxus fluviatilis átlagban nálad?

[Moszat]

Elnézést a késői válaszért, eléggé elhanyagoltam a fórumozást az utóbbi időben.

Szerintem ez a faj elég könnyen szaporodik akváriumban, abban az értelemben, hogy hamar lerakja a petéket is ki is kelnek. Viszont alacsony az utódszám és nagyon lassan fejlődnek. Az egy éves csigák alig fél centisek. A kereskedelmi célú szaporítását ez így elég gazdaságtalanná teszi, legalábbis így, hogy nem nagyon van érdeklődés a faj iránt. A vadon fogott csigák meg kivétel nélkül kopottak. Így nem csoda, hogy nem kerül be a boltok kínálatába. Német apróhirdetéses oldalakon viszont könnyen lehet eladó állatot találni, és nem vadon fogott jószágokat.

Az én eredeti befogott csigáim már elpusztultak, de nem valószínű, hogy a koruk miatt. Tavaly elég sok zűr volt az akváriumaim körül, költöztettem őket, másra kellett bíznom egy ideig, a felnőtt csigák meg szép lassan elfogytak. A szaporulat egy része megmaradt, most egy év körüliek lehetnek. Kaja van nekik elég, egy jól megvilágított akváriumban azért akad rendesen bevonatképző alga. Elvileg fontos nekik a barnaalga, mert a házukba építik a szilikátot.

Lehet, hogy a faj a dunai bödön ritkulásában nem felelős, de azért erősen gyanús elem. Amikor gyerek voltam, ugyanazon az élőhelyen még csak dunai volt, ma már viszont úgy tíz folyamira jut egy dunai. Az is egy elképzelhető, hogy a dunai épp kiszorulóban van valamilyen más körülmény miatt, a folyami meg épp akkor megjelent és elfoglalta a felszabadult élőhelyet. De azért egy kicsit gyanús az egybeesés. A megjelent a folyami és elszedi a forrásokat a dunai elől forgatókönyv egy fokkal egyszerűbb.

Hogy pontosan mi is a helyzet a brakkvízi példányokkal, arról nem tudok nyilatkozni, de az biztos, hogy a sima dunai fluviatilisek nem viselik rosszul a sót, mert egyszer megsóztam az akváriumot, amikor szájpenész-gyanús volt pár halam. Van olyan forrás, ahol Theodoxus fluviatilis littoralis néven, alfaji szinten kezelik a brakkvízi változatot, mások szerint meg simán csak az eltérő élőhely miatt fejlődnek máshogy ezek a csigák. És persze lehet teljesen önálló faj is.

Nemrég gyűjtöttem pár új példányt. A Lupa-sziget vonalában a Duna budai oldalán körülbelül egy perc alatt begyűjtöttem egy tucat csigát, és az egy perc fele arra ment el, hogy szidtam a hideg vizet. Ezek szép kövér példányok, centi körül vannak, és tele van petével a házuk.

http://www.schnecken-und-muscheln.de/ga ... itidae.htm

[villosa]

Sziasztok!
Hát ez a bödönke valami csúcs algaevő. Totálisan mindent bír. Jelenleg viszonylag erős áramlással 25 fokon él és szaporodik!
Mindenkinek javaslom, persze karantén után. Én bevállaltam anélkül (nem extra akváriumban és minden normális volt utánuk is.)
Zs